Az évtizedek óta a leszakadó családokért dolgozó civil szakember borúsan látja a bihari térség jövőjét.  
A Debreciner Podcast negyedik évadának tizenkettedik adásában L. Ritók Nóra pedagógussal, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetőjével, az Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskola igazgatójával beszélgetett Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója.  
A szakember kifejtette, a „toldi modellt” a helyiekkel közösen dolgozták ki, részben ennek is köszönheti a sikerét. A települések helyi sajátosságai miatt nem lehet franchise-szerűen terjeszteni, de több kísérlet történt már egyes elemei átvételére.  
Úgy fogalmazott: a következő generációért dolgoznak a mostanival. Erre azért van szükség, mert azt tapasztalták, hogy még a jól működő iskola hatását is leamortizálja a családból hozott rossz szocializáció.  
Együttműködnek az állami rendszerrel, nem akarnak civil zárvány lenni, de az állam helyett sem látnák el annak feladatát.  
L. Ritók Nóra szerint az új debreceni gyárak nem tudnak legális munkát biztosítani a térség leszakadó családjainak, akiknek a tagjai jellemzően nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel, munkavállalói kompetenciákkal, pénzügyi tudatosságuk hiánya pedig a fekete munka felé tolja őket. 
Nem tekinti a részéről politikai elköteleződésnek, hogy az alapítványa elfogadta a Magyar Péter napszemüvegének elárverezéséből befolyt 3 millió forintot. Elmondta ugyanakkor, ahogy más pártok, úgy a Tisza Párt esetében is nyitott a szakmai együttműködésre.  
Az Igazgyöngynél jelenleg a saját utódlását előkészítő civil szakember borúsan látja a bihari térség jövőjét többek között az akkumulátorgyárak környezeti hatásai és az oktatáspolitika hiányosságai miatt.  
A podcastunk folytatásához olvasóink és hallgatóink támogatására van szükségünk. Amennyiben szeretnének még több ilyen adást hallgatni, kérjük, fizessenek elő online újságunkra!  
A Debreciner Podcast korábbi műsorai itt találhatók. Ajánljuk!